Milyen hatásokkal jár a naperőmű építése? Mennyi ideig tart? Mekkora zajjal és/vagy porral az építkezés?

Az Electraplan Termelő Kft. saját maga gyártja Nyirádon a terület adottságainak leginkább megfelelő tartószerkezeteket. Professzionális szakembergárdával és gépparkkal rendelkezik a kivitelezés lehető legszakszerűbb és leggyorsabb elvégzéséhez. A napelemtáblák rögzítése cölöpökkel történik. A legnagyobb terhelést a kivitelezési időszakban a munkagépek és szállítóeszközök mozgása jelentheti, amely például egy üzemépület kivitelezéséhez képest jelentősen kisebb hatással jár mind a járműforgalom, mind a keletkező por, zajok, illetve a talaj tekintetében. A kivitelezés várható időtartama a csatlakozás kiépítésére kb. 24 hónap, míg a naperőművet illetően 6-12 hónap.

Milyen hatásokkal jár a lakosság számára az üzemelés alatt?

Az üzemeltetés során az erőmű területén folyamatos mozgás, ill. tevékenység nincs, állandó emberi jelenlétre nem igazán van szükség. Jellemzően időszakos munkák vannak. Ilyen feladat például a napelemek tisztítása, illetve a napelem alatt kinőtt növényzet rendben tartása. A napelemes rendszerek egy szénerőművel szemben nem okoznak légszennyezettséget, így az ezzel járó egészségkárosító hatásokkal se kell számolnunk.

A napelemek tisztítása vegyianyag-mentes vízzel történik, a mosóvízzel sem a talajra, sem a vizekbe nem kerül szennyező anyag. A területgondozás is mechanikai módon, vegyszer használata nélkül történik, ellenkező esetben a gyomirtó az acél tartószerkezet védő horganybevonatát csökkentené.

A naperőmű nem szennyezi a talajt. Csak a tartószerkezet oszlopai és a vezetékek kerülnek a föld alá. A normál üzemelés a felszíni és felszín alatti vizeket nem érinti. A felszín alatti vizekből sem kivétel, sem bevezetés, beszivárgás nem történik.

Mekkora zajjal jár a naperőmű működése?

A napelempanelekben nincsenek mozgó alkatrészek, az inverterekben pedig csupán a hűtőventilátorok bocsátanak ki zajt, mely az invertertől pár méterre már nem hallható, ezért gyakorlatilag teljesen zajmentesen fog termelni az erőmű. Hangot bocsát ki az alállomáson működő transzformátor, ami szintén nem jelentős. A környezeti hatástanulmány ezt vizsgálni fogja.

Mennyi hulladék keletkezik a működés során?

A napelemes energiatermelés semmilyen kibocsátással nem jár. Sem szén-dioxid, sem más gáz vagy szilárd hulladék nem keletkezik. A napelempanelek élettartamuk végén értékes hulladékká válnak, amelyet az illetékes hulladékhasznosító társaság – jelenleg a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vesz át és hasznosít újra.

Milyen hatással van a naperőmű a környék hőmérsékletére? Vannak kutatások, amelyek szerint melegíti a mikroklímát.

Nincs olyan hiteles és szakmailag alátámasztott tudományos vizsgálat, ami ezt alátámasztaná. Tapasztalati eredmények vannak a világ számos tájáról, nagyon-nagyon eltérő körülményekkel. Szokás például a „Heat Island Effect” tanulmányra hivatkozni, amelyet Arizonában végeztek, sivatagi környezetben. Az eredmények azt mutatták, hogy a hőmérséklet közvetlenül a naperőmű felett különböző napszakokban magasabb volt a szokásos sivatagi forrósághoz képest. Érdekességként a legmagasabb különbséget (3-4 °C) éjszaka mértek, amikor néhol a naperőmű felett lévő levegő 3-4 °C-kal volt melegebb, mint a környezeti hőmérséklet. Más napszakokban ez a különbség kisebb. A legtöbb tanulmány azt is kiemeli, hogy a napelemek alatt lévő földterület pedig általában hidegebb, mint korábban, hiszen árnyékot vetnek a panelek. Egyébként bármilyen minimális, az esetleges hőmérséklet-emelkedés a naperőműtől 100 lábnyira (kb. 30 méterre) már nem mérhető.

Csabrendek-Nyírespuszta lakói pár száz méterre élnek a 40 ha-os, általunk engedélyeztetett csabrendeki naperőműtől, és kb. 1 km-re a 20 ha-on elterülő sümegi naperőműtől. Kérdésünkre Csabrendek polgármestere is megerősítette, hogy nem érkezett észrevétel melegedéssel kapcsolatban.

Mi történik a talajjal a naperőmű területén? Miért a termőföldekre telepítik, miért nem iparterületekre? Mi lesz a terület sorsa a naperőmű élettartama után?

A napelemparkok helyszínének kiválasztásánál kizárólag alacsony termőképességű, azaz az adott település átlaga alatti mezőgazdasági területek kerültek kiválasztásra. A mezőgazdasági termelésből való kivonás nem jelent végleges állapotot, nem zárja ki a terület későbbi mezőgazdasági célú hasznosítását. Látni kell, hogy az élővilág szempontjából egy nem bolygatott, évente párszor körbekaszált naperőmű sokkal kedvezőbb élettér, mint a „modern” nagyüzemi módszerekkel megművelt szántó. Mezőgazdasági szempontból a naperőmű működési időtartama alatt a talaj pihentetés alatt van. Ez idő alatt a föld évtizedekre mentesül a mezőgazdasági termelés során használt vegyszerektől, valójában hosszú távon újra alkalmasabbá válik a termelésre, javul a termőképessége. Szerte a világon léteznek már másodhasznosítási kísérletek is napelemparkok területén (pl.: méhészet – monokultúra helyett diverzitás, növénytermesztés, legeltetés.)

Mennyire lesz látható Nyirádról a naperőmű?

Nyirád lakott területétől a legközelebbi napelempanel közel kilométeres (720 méterre) távolságra található, a beruházás nagy része azonban közel 4 kilométerre valósul meg a település határától. A tájkép megőrzése érdekében erdősávok telepítését vállaljuk.

Tűzveszélyes-e a naperőmű?

A napelemes rendszerekre egyáltalán nem jellemző a tűzveszély. Természetesen, mint minden elektromos berendezésnél, előfordulhatnak tűzesetek, de szakszerű tervezés, telepítés és karbantartás mellett, a rendszerből induló, pl. elektromos kisülés okozta tűzveszély gyakorlatilag kizárható. A létesítendő naperőmű a beruházó számára is érték, amit minden lehetséges módon védeni és óvni kell, kizárva a káresetek előfordulásának lehetőségét.

Növeli-e a járműforgalmat a beruházás?

Nem növeli. A járműforgalom csak a kivitelezés időszaka alatt változik valamelyest. A rendeltetésszerű üzemeltetés érzékelhetően nem növeli a járműforgalmat, mindössze a karbantartási munkálatok elvégzése igényel helyszíni megjelenést.

Mi történik a napelemekkel az erőmű leállítása után? Tényleg nem lehet újrahasznosítani a napelempaneleket?

A napelemek anyaga elsősorban különféle fémek és üveg, amelyek szinte teljes egészében újrahasznosíthatóak. A legfontosabb összetevő az önmagában is értékes szilícium, emellett számos más ritka és drága fémet tartalmaznak. Ezek kinyerése és visszaforgatása gazdaságilag is megéri az ezzel foglalkozó cégeknek. A korábbi évtizedekben túl kevés napelem ment tönkre ahhoz, hogy megérje az újrahasznosításukhoz szükséges technológiát kifejleszteni, így a legtöbbjük lerakókban kötött ki, egy kisebb részük pedig hulladékfeldolgozással foglalkozó cégekhez került. A helyzet mára azonban megváltozott:

• Az Európai Unióban a forgalmazókat jogszabály kötelezi arra, hogy visszagyűjtsék a leselejtezett panelek 85%-át, és az anyaguk 80%-át újrahasznosítsák, így nálunk jobb a helyzet, mint a világ más részein.
• Az elmúlt 5-10 évben a napelemes hulladék növekvő mennyiségének köszönhetően megjelentek a piacon olyan cégek is, amelyek a szolárpanelek nagyüzemi újrahasznosítására specializálódtak. Nem egy olyan technológiát fejlesztettek ki, amelyek 95%-ban képesek újrahasznosítani a napelemeket.

Az újrahasznosítás gazdaságosságát jelentős mértékben meghatározza, hogy a kinyert anyagok milyen tisztaságúak, ugyanakkor minél tisztább végterméket szeretnénk, annál több lépésből álló eljárást és szofisztikáltabb technológiákat kell használnunk. A világban, és különösen Európában számos EU által nagy összegekkel támogatott kutatási projekt folyik annak érdekében, hogy minél több értéket tudjanak visszaforgatni a napelemes hulladékból (pl.: Photorama, ReProSolar). A Photorama Projekt például 98%-os újrahasznosítási arányt tűzött ki célul.

Teremt-e munkahelyeket a beruházás?

Nagyobb mennyiségű munkahelyet a kivitelezés időszaka alatt teremt a beruházás, amely több, mint 100 fő foglalkoztatását jelenti. A naperőmű működtetése korszerű és automatizált folyamat, így az üzemelés alatt leginkább karbantartó személyzetre lesz szükség. Az üzemelés alatt másfajta előnyei, elsősorban közvetlen bevételei származnak a településnek.